Meggy - frissen, egészben, mikor már ráncosodik lekapcsolom, hagyom hülni, magozom, újra aszalom, közben többször is cserélgetem a tálcákat, úgy 3-5 óránként, akkor jó, ha nyomásra nem enged levet, ezt nem jó keményre aszalni, mert nem vegy vissza könnyen nedvességet.

Cseresznye - mint a meggy, de ha kevésbé leveses, akár előre ki lehet magozni.

Sárgabarack - nem lesz olyan mint a bolti, akkor sem ha egészben kezdjük aszalni, meg fog barnulni. Igyekezzünk minél gyorsabban aszalni, hogy kevésbé barnuljon meg, ki szoktam magozni, ha jobbat akarok a mézes változatot készítem a kevésbé érettekből, a természetes aszalása lehetséges, de nagyon macerás.

Őszibarack - mint a sárga.

Körte - ha érett, akkor vékony szeletekben aszalom, akár csontszárazra, ha keményebb mézesen, akkor legalább újnyi vastagra szelem, s hámozom.

Alma - hámozva, héjasan, csak a héját, vékonyan, félcenti vastagon, csontszárazra, utána könnyen vesz vissza nedvességet, eltéve szilvával, barackkal vegyesen ugyanis pár hónap alatt átveszi aromájukat, s azokból mindig kevés van.

Szilva- régi fajta, lekvárnak való, magosan, rendszeresen ki-ki kapcsolva, hogy visszahüljön, ráncosan magozni kell, van aki ekkor mandulát, vagy fokhagymát dug bele, ringlós-leveses fajtákat éretten előre magozva, keményebben felezve, mézese előfőzve.

Sárga szilva - nagyon savanyú és a többi gyümölcstől eltérően, amelyek aszalással úgymond megédesednek, ez nem, sőt talán még savanyúbb is lesz. Magostul aszalom, s mivel a gyümölcshús a maghoz képest nem túl sok, nem is szedem ki. Megbarnul, elég szárazzá válik a nagy mag miatt, savanyú is, mégis elfogy. Ki megkedveli a természetes ízeket, egyenesen kívánja az ízét.

Szőlő - magostul aszalom a saját termésű Otelló fajtájú kék szőlőnket a fürtről leszemezve. Magja elég nagy, s ropog a fog alatt, mikor esszük, de nagyon édes. Egyébként nagyon sokféle szőlőt lehet aszalni, nem csak a mazsola fajtákat, s manapság számtalan magnélküli változatot kínálnak a kertészetek telepítésre.

Répa ( fehér, sárga ) - előfőzve, 2 mm vastagra szelve, enyhén sós vízben főzve, csontszárazra aszalva, 1db 720ml méretű üveg egy kis családnak elég, ha karácsonyig elált a pincében a nagyobb sárgarépa, én a kicsiket készítem így elő, mert azok nem állnának el. Levesbe jó, de nem olyan ízű mint a friss.

Paprika - szeletelve frissen, vagy előfőzve, nem fűszerpaprikának, hanem például lecsóba.

Zöldbab- előfőzve, óvatosan, mert könnyen megbarnul, s akkor nagyon más lesz az íze, én igazából szoktam egy adadot csontszárazra hagyni, s csemegeként rágcsálni.

Cukkíni - vékonyra szeletelve, enyhén lesózva, lecsepegtetve aszalható, szárítható, s csipszként fogyasztható. Azért kell csak enyhén sózni, mert aszaláskor ez is koncentrálódik, s könnyen olyan sóssá válhat, amit már nem tudunk megenni. Akár el is hagyhatjuk a sózást, vagy másképp is fűszerezhetjük, csak rajtunk áll.

Még medvehagyma levelet is szoktam aszalóval szárítani, mert nagyon gyorsan lehet vele dolgozni, majd porítom. Fűszerezek vele, most épp a kétéveset használom, és kifogástalan.

Sőt hely- és időtakarékosságból a csipkebogyót, kökényt, bodzabogyót, bodzavirágzatot, hársfavirágot, akácfa virágot, körömvirágot, napraforgószirmot, rózsaszirmot, fűszerpaprikát.